Kastély SzentgáloskérKastély SzentgáloskérKastély SzentgáloskérKastély Szentgáloskér

Kastély Szentgáloskér

Kastély Szentgáloskér

A DELTA-3N Kft. 2007 óta tulajdonosa a Szentgáloskéri egykori Svastics-Kladnigg Kastélynak. A társaság elkötelezett az épített történelmi örökség védelme mellett, elhivatott a nemzeti értékeink megőrzése iránt az utókor számára.

A magyar vidéket jellemzi, hogy a vidéki lakókörnyezet, a települések romló képet mutatnak, fokozatosan gyengül a települések épített örökségének és közterületeinek állapota, leépülnek a vidéki térségek gazdag szellemi, kulturális, épített és természeti értékei. Ennek a negatív folyamatnak az ellensúlyozását szolgálják a kastélyrekonstrukciók.

A vidéki térségek településeinek nincs elég bevételük, hogy a vidéki örökségbe tartozó épített örökséget, kulturális értékeket megóvják. A vidéki térségek vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen a vidéki élethez kapcsolódó kulturális és természeti örökség fenntartható fejlesztése és bemutathatóvá tétele.

Az új tulajdonos leromlott állapotban vette birtokába az említett védett épületet. A halaszthatatlan állagmegóvást szolgáló felújításokat a társaság önerőből valósította meg. Mindennek ellenére további sürgős beavatkozások szükségesek, hogy az épületek további pusztulását megakadályozzák és a balesetveszélyt megszüntessék.

Településkép szempontjából meghatározó védett épületről van szó, a kastély Somogy megye magas eszmei értékű épülete.

A Szentgáloskéri Svastics-Kladnigg Kastélyt még néhány éve önkormányzati feladatok ellátására használták és szövetkezeti irodaközpontként funkcionált. Hasonlóan a Mernyei Kastélyhoz, mostani állapotában nem hasznosítható, felújításra szorul. Jelenleg üresen áll, balesetveszélyes, és lepusztulófélben van.

A kastélyépületet növényféleségekben gazdag kastélypark öleli körbe, valamint a közvetlen környezetében található több épület, melyek egy része balesetveszélyes.

A közelmúlt történelemi hagyatéka

Kastély Szentgáloskér

A XX. század történelmi eseményei, különösen a II. világháború, majd azt követően a "gazdátlanság" Európa-szerte jelentős károkat okozott az épített történelmi örökségben. Míg a nyugat-európai államokban rengeteg pénzt és időt áldoztak a felújításra, újjáépítésre, az eltűnt vagyontárgyak visszaszerzésére, a szocialista világ egy részében, többek között Magyarországon sem tartották nagy becsben ezen épületeket.

Az 1949-es államosításkor a korábbi tulajdonosokat kiköltöztették, akik többségében elhagyták az országot, külföldre menekültek. Ezzel egyidejűleg a régi épületek pedig "kastélyidegen" feladatokat kaptak. Pl. ipari és mezőgazdasági tevékenységeknek adtak otthont; gyár, istálló, magtár, raktár létesült az épületekben. A legtöbb esetben szociális intézmény, iskola, óvoda, idősek otthona, gyermekotthon vagy ideggondozó központ vált a művészettörténetileg jelentős alkotásokból. Egyfelől jó, hogy az épületeket használták, másfelől azonban ez hátrányukra vált, mert "szabad a vásár" alapon rögtönzésszerűen, műemlékvédelmi megfontolások (és engedélyek) nélkül építették át őket, például vizesblokkokat telepítettek oda is, ahová nem lett volna szabad. Eredményeként sokszor a legnagyobb eszmei értékű kastélyaink mutatják a legellentmondásosabb képet; ezeknek a műemlékvédelmi hatóság előírásai alapján történő rekonstrukciója gyakran nagyobb anyagi terhet ró(na) a vállalkozókra, mint egynémely gazdátlanul enyésző épület újjávarázsolása. Mivel a házak a "rájuk erőszakolt" célok kiszolgálására alkalmatlanok voltak, a hatvanas évek gazdasági konszolidációs programjának eredményeképpen új iskolák, óvodák, kórházak, művelődési központok jöttek létre, magukra hagyván a történelmi épületeket.

A Szentgáloskéri kastély klasszikus példája a fenti folyamatnak, közintézményként, illetve szövetkezeti irodaként hasznosították.

Kastély Szentgáloskér

Hazánkban a hatvanas évek elején néhány építészettörténetileg jelentős kastély helyreállítása megkezdődött, eredeti állapotukba azonban már sosem tudták visszaállítani az épületeket, hiszen túlságosan jelentős károk keletkeztek. Ekkor újították fel a fertődi Esterházy-kastélyt, a nagycenki Széchenyi-kastélyt, a ráckevei Savoyai-kastélyt és a bozsoki Sibrik-kastélyt. A legtöbb kastélynak azonban az enyészet jutott, ha használták is, a felújításukra nem áldoztak, hisz mint az imperializmus jelképei "társadalomellenes filozófiát" sugalltak. Továbbá a kastélyok és a hozzá tartozó birtokok egységét megbontva a parkokat több helyen felparcellázták és beépítették.

Sajnálatos módon a Szentgáloskéri Kastélyt többször átépítették, új épületrészeket építettek hozzá. Szerencsésebben alakult a park helyzete, amely többé-kevésbé változatlan állapotban fennmaradt, nem történt beépítés, viszont a növényzet elburjánzott, a kastély zöldkörnyezete ápolást igényel.

Magyarország területén jelenleg 718 védett kastély és 103 vár található az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint. Mintegy 90 szolgálja valamilyen módon a turistákat, ebből 51 működik kastélyszállóként.

Kastélyszállóinknál negatívumként említhető meg, hogy berendezésük nem tükrözi a régi, tradicionális kastélyhangulatot, még az egyetlen ötcsillagos parádsasvári Sasvár Kastélyszálloda sem rendelkezik eredeti bútorokkal, teljes belső berendezéssel, így nem kerülhet be a kastélyturizmus legexkluzívabb köreibe /pl. Johansens katalógus /. Természetesen ez nem a tulajdonosok, üzemeltetők ízlésproblémájával magyarázható, hanem elsődlegesen a történelmi háttér az oka. A kastélyok II. világháború utáni rendeltetésellenes használata miatt rengeteg teendő van akár szállodaként, akár egyéb módon szeretnénk hasznosítani ódon épületeinket.

Kulturális látnivalók

Kastély Szentgáloskér

A kulturális turizmusnak ma is meghatározó motivációja az örökség, a múlt emlékeinek, a művészeti értékek felkeresése, bár az elmúlt évtizedben az un. kreatív iparágak (film, design, média) is egyre nagyobb szerephez jutnak. Új trend a hétköznapi emberek életének megismerését célzó attrakciók, a történelmi eseményekhez, személyekhez kötődő vonzerők utáni érdeklődés.

Az Európai Unió, hazánk és a Dél-Dunántúli Régió kiemelt vonzereje a kulturális öröksége. A Régióban a római kori emlékektől, az egyházi emlékeken át, a magyar történelmi emlékhelyekig számos nemzetközi, országos viszonylatban is jelentős helyszínünk van. Kulturális rendezvénykínálatunk is sokszínű.

Kulturális, történelmi emlék- és kiállítóhelyek turisztikai hasznosításának bővítése, valamint nemzetközileg, országosan is kiemelkedő jelentőségű, rendezvények szervezése, melyek mind tartalmilag, mind minőségileg megfelelnek a turisztikai célcsoportok igényeinek, ezáltal növelve a régió országos és nemzetközi vonzerejét, az itt eltöltött vendégéjszakák számát és a költés mértékét.

Szentgáloskér bemutatása

Szentgáloskér Dél-Dunántúlon, a Kaposvári Kistérségben található. A település általános jellemzését szolgálják az alábbi statisztikai adatok.

Főbb települési statisztikai adatok
  Szentgáloskér
Terület (km2) 27,25
Lakónépesség (fő) 614
Népsűrűség (fő/km2) 22,53
Lakásállomány 245
Működő vállalkozások száma 23

Kastély Szentgáloskér

A Dunántúli-dombság leginkább kiegyenlített éghajlatú területén, Külső-Somogy mérsékelten nedves, déli kistáján terül el a falu. Bükkösök, gyertyánosok, tölgyesek övezik. A határ dúsfűvű kaszálói jó szénát adnak, s ez kedvez az állattartásnak. A szántóföldek fő terménye a búza, a kukorica, a cukorrépa. A Balaton és az igali gyógyfürdő közelsége, a táj szépsége vonzó az idelátogatók számára. A kistérség ezen részére jellemző a táj érintetlensége és tájképi szépsége, a falvak csendessége, hiszen nem települt ide nagy ipari központ. Ez a környezet nagy vonzerőt jelent a nagyvárosokban élő, a zsúfoltságtól "menekülő" emberek számára.

Szentgáloskér Somogy megye keleti részén helyezkedik el. Földrajzilag a Dunántúli-dombság nagytáj, valamint a Külső-Somogy középtáj része. A kistáji besorolás szerint a Kelet-Külső-Somogyhoz tartozik. A Külső-Somogy mintegy 2 750 km2 kiterjedésű, átlagos magassága 186 méter. Belső-Somoggyal ellentétben területének nagyobbik része 200-300 m magasságra kiemelkedett, völgyekkel tagolt dombsági felszín. Legmagasabb pontja a Kőröshegy melletti Gyugy-hát (311,5 méter), amely egyben a megye legmagasabb pontja. Keletebbre észak-déli irányú völgyekkel tagolt lefutású hátak (Boglári-, Karádi-, Balatonföldvári-hát) következnek. Ezek ökológiai adottságaik alapján inkább erdőgazdálkodásra alkalmasak. Keleti irányban továbbhaladva aszimmetrikus (megbillent) dombhátak együttesét találjuk, amelyeket keleti irányú folyók határolnak: Jaba, Kis-Koppány, Koppány. A jellemzőjük, hogy észak felé meredeken lejtenek, dél felé viszont lankás lejtőkkel ereszkednek a völgyek talpához. Elsősorban a déli lejtők jó mezőgazdasági termőterületek. A Külső-Somogy déli részét a Kapos-völgy alkotja, amelyet 15-20 méter vastag löszös üledék borít. Talajtípus szerint csernozjom és barna erdőtalaj jellemzi, Somogy megye legjobb termőterületének számít.

Kastély Szentgáloskér

A térség bővelkedik kisebb vízfolyásokban. A Dunántúli-dombság vízrajzi vonatkozásban is különbözik a szomszédos területektől. A tagolt felszín, a fejlett völgyhálózat és viszonylag nedves éghajlat miatt a vízfolyások sűrűek, és a széles völgytalpak talajvízben gazdagok. A térség fő vízgyűjtő területe a Kapos vízgyűjtő területe, amely 31 kisebb-nagyobb patakot és csatornát foglal magába. Szentgáloskéren egy észak-déli vízfolyás, a Baté-Magyaratádi-vízfolyás, valamint egy 10 ha kiterjedésű halastó található, melyet az említett vízfolyás táplál. A halastó tulajdonosa és kezelője magánszemély, a tó állapota jó.

A térség a dél-dunántúli flóravidék területéhez tartozik, ennek legfontosabb sajátossága az illír (nyugat-balkáni) és a pannon flórák közötti átmenetiség. A terület zonális erdőtársulásai az ezüsthársas cseres-tölgyesek és a bükkösök, amelyek fajösszetételben az illír tölgyesekkel és a bükkösökkel mutatnak rokonságot. A térségben nagyon jelentősek a vízhez kötődő társulások is. A változatos arculatú tájegyüttesben a heterogén tájelemek egymásba fonódása jellemző. A térség összességében és jellemzően a mediterrán-szubmediterrán tájvonások hordozója.

Kastély Szentgáloskér

A löszhátakat, homokhátakat és mocsaras-lápos medencéket magába foglaló terület florisztikai gazdagsága kiemelkedő. A löszhátakon szép tölgyelegyes bükkösök vannak balkáni jellegű aljnövényzettel, itt-ott zalai bükkönnyel (Vicia oroboides). A homokhátakat gyertyános-tölgyesek borítják szúrós csodabogyóval (Ruscus aculeatus) és cseres-tölgyesek genyőtével (Asphodelus albus). A legszárazabb homokon a nyírségi és kisalföldi savanyú talajú homokpusztai vegetációhoz hasonló magyar csenkesz (Fastuca vaginata), ezüstperje (Corynephorus) társulás él. A folyók útját a meder szegélyén ligeterdők (galériaerdők) kísérik. A vízborítás tartamának, az elöntések gyakoriságának megfelelően egymást követő zónákban bokorfüzesek, fűz-, nyárligetek, majd keményfaligetek, vagyis tölgy-kőris-szil ligeterdők következnek. Ezek a társulások némileg módosult formában felismerhetők még a lefűződött holtágak mentén is. A fűzligetek, amelyek a fehér fűz (Salix alba) ezüstös lombozatáról messziről felismerhetők, tavasszal rendszerint víz alá kerülnek. Jellemző növényük a nyári tőzike (Leucojum aestivum), amely tömeges virágzáskor festői látványt nyújt. Ugyancsak szemet gyönyörködtető rokona, a tavaszi tőzike (Leucojum vernum), de már elsősorban a keményfaligetek ékessége. Ezek már bonyolultabb, többszintes erdők, melyeket ritkábban önt el az árvíz. Lombkoronaszintjüket kocsányos tölgy, magyar kőris, vénicszil, mezei szil stb. alkotja.

Kastély Szentgáloskér

A térség állatvilága rendkívül gazdag, legnagyobb részt az illyricum faunakörzetéhez tartozik. A változatos élőhelyeken a felmérések során eddig közel 3 000 állatfaj került elő, a védett állatfajok száma meghaladja a 150-et. A térségben kifejlődött vegetációhoz rendkívül értékes állatvilág kötődik. A gazdag rovarvilág jellemző képviselői a gyors mozgású homokfutrinkák (Cicindela spp.), a hangyaleső (Myrmeleon bore), a boróka fájában fejlődő borókacincér (Semanotus russicus), a pompás fémdarázs (Parnopes grandior), a sisakos sáska (Acrida hungarica) és egy Magyarország állatvilágára új pókfaj, az Euryopis saukea. Gyakori az ásóbéka (Pelobates fuscus), s rendszeresen látni zöld gyíkot (Lacerta viridis) is. A talajon erdei pacsirta (Lullula arborea) s az éjszakai életmódot folytató lappantyú (Caprimulgus europaeus) fészkel. A homoki borókások az énekesmadarak kedvelt költőhelyei. A nyíres borókásokban repül a védett fehér púposszövő (Leucodonta bicoloria) és nyírfa púpos-szövő (Pheosia gnoma).

Nemzetközileg ismert és elismert vadászturisztikai szolgáltatások vannak Somogy megyében. Az erdő-és vadgazdálkodás fejlett, hagyományokra alapul. A nagyvadállomány maximum-létszámát az élőhely vadeltartó képessége alapján a vadgazdálkodási körzetekre, azon belül a vadászterületekre határozták meg. A nagyvad élőhelye az év túlnyomó részében – főleg a téli időszakban – az erdő. Az erdő adta táplálékkínálat (elsősorban télen) a meghatározója az eltartható nagyvad maximális létszámának. Somogy megyében maximum 6 430 db szarvas, 1 850 db dám, 17 010 db őz és 4 000 db vaddisznó tartható. Mivel a szabadon élő nagyvadak természetes ellenségei kipusztultak hazánkban, a vadlétszám szabályozása az ember (a vadászok) kezében van. Somogy megyében a vadlétszám messze meghaladhatja az eltartható maximumot. Az erdők és a természetes élőhelyek védelme fokozottan indokolja a vadlétszám csökkentését.

Szentgáloskér történelme

Kastély Szentgáloskér

Írásos emlékek a faluról az 1321-es évből maradtak fenn Keér néven. 1421-ben a települést a Kéri család birtokolta. A XIV. században elpusztult, majd a török uralom után újjáépült. 1773-ban már 230 lakost tartottak nyilván. Ebben az időben alapította meg Népiskoláját a katolikus egyház is. Szentgáloskér községhez tartozott ekkor is Lapapuszta, amely a középkorban önálló faluként szerepelt és a század elejétől 1962-ig népiskolát és általános iskolát is működtetett. A XX. század elején a falu lakossága több ezer hektár földet művelt. A földek területének több mint egyharmada az Esterházy herceg hitbizományi birtokhoz tartozott. 1950-51-ben a háború után Szentgáloskéri Állami Gazdaságként, majd 1960-ig a Kaposvári Cukorgyár Célgazdaságaként működött a mezőgazdaság, ezt követően termelőszövetkezet vette a művelésbe a területeket.

1970-ben Szentgáloskér, Somodor, Somogygeszti és Mernye községek közös tanácsot hoztak létre Mernye székhellyel.

A település 1990-ben nyerte vissza az 1970-ben elvesztett önállóságát. Jelenleg Somodor községgel alkot Körjegyzőséget a feladatok ellátására. A községhez tartozik Lapapuszta is, ahol közel 80 ember él. Szentgáloskér, Kaposvár várostól 26 km-re északra, a változatos tájú, jellegzetesen somogyi lankákon, a Mernye –Igal közötti út mentén fekszik. Főútvonalra csatlakozása Ráksinál, illetve Mernyénél lehetséges.Legközelebbi vasútvonala Mernyén és Somodorban van, amely a Kaposvár- Siófok vonalon helyezkedik el. Autóbusz járatai nem a legkedvezőbbek, a legközelebbi város Kaposvár csak átszállással közelíthető meg Mernye felől.

Kastély Szentgáloskér

A szentgáloskéri gyermekek a szomszédos Mernye községbe járnak iskolába, ahol 8. osztályig tanulnak. Művelődési ház, könyvtár és Teleház is működik a községben, valamint van helyi futballcsapat is.

A község lélekszáma az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, az 1960-ban még 1073 lelket számláló falu lakóinak száma 1990-re 637 főre apadt. Azóta csak némi emelkedés tapasztalható.

A községben nagy gondot jelent a munkanélküliség, mely az itt élő családok jelentős részét érinti. A lakosság megélhetését a jól gazdálkodó termelőszövetkezet, a magángazdaságok, a Lapa-pusztai versenylótenyészet biztosítja.

Szentgáloskéren 1995-ben létrejött egy lovasközpont, egész éves használatra. Lótenyészet és edzőpálya a hozzá tartozó mezőgazdasággal együtt. A legújabb kutatásoknak megfelelő lótartásnak kialakítva, és a hagyományos magyar építészeti stílusnak hódolva a tájba szervesen illeszkedően. A létesítmény jellegéből és méreteiből adódóan bővíthető sport, szabadidő ill. wellness területek felé. Egy a területen nyitható termálkút további lehetőségeket kínál. Lehetőség van a területen saját jogú vadászatra is. A létesítményt jelenleg árulják.

Szentgáloskér látnivalói, nevezetességei

Kastély Szentgáloskér

A község műemléki védelem alatt álló barokk római katolikus temploma 1738-39-ben épült. 2007-ben kapott műemléki védelmet Szentgáloskér külterületén a Svastits-Bogyay sírkápolna.

Az immár több éve hagyományosan megrendezésre kerül a Falunap. Ősszel a Szüreti felvonulást szerveznek.

A település zöldövezetében az 1850-es, 1860-as években épült a helyi védettségű Szentgáloskéri Svastics-Kladnigg Kastély. Először a Svastics, majd pedig a Kladnigg család tulajdona volt. Az eredeti épület egy kétmenetes, egy tengelyre szervezett közelítőleg szimmetrikus alaprajzi elrendezésű kastélyépület. A helyiségek teknőboltozattal fedettek, stukkódíszítésűek. A kastélyhoz története során három hozzáépítés történt 1936-ban és 1947 után.

A kastély egy őspark övezi, amely szintén ápolást igényel. Környezetében a parkhoz csatolt földterületen fenyves és elhanyagolt lombos erdőrészek, mező található, valamint elhanyagolt, romos épületek.

Kastély Szentgáloskér

A kastély még néhány éve önkormányzati feladatok ellátására szolgált és szövetkezeti irodaközpontként funkcionált. Hasonlóan a mernyei kastélyhoz, jelenlegi állapotában nem hasznosítható, felújításra szorul. Nemzeti érdek, hogy a kulturális értékekben gazdag épület újjászülessen, és a turizmusba bekapcsolódjon.

Szentgáloskéri egykori Svastics-Kladnigg Kastély rekonstrukciójának vezérgondolata: Diszkréció, elegancia harmonikus vidéki környezetben

A kastély a településtől elkülönülten, zöldkörnyezetben, a kastélyőspark ölelésében ideális hely a visszavonulásra, a zártkörű programok üzleti, baráti és családi rendezvények megvalósítására.

A zöldben szervezett programok hozzátartoznak a vidéki idillhez. A kastélyparkban jelenleg romos állapotban vannak épületek, amelyek átalakítással ideális helyszínéül szolgálnak kerti partyknak, fogadásoknak. A helyben készült kemencés, grill, bográcsételek elkészítésére lesz mód. Itt is előtérbe kerülnek a jellegzetes, helyi ízek. A helyszín mérete, kialakítása az 50 fős kerti fogadást biztosítja.

A térség jellegadó szabadidős tevékenysége a vadászat. Magyarország Európa egyik legjelentősebb nagyvadállományával büszkélkedhet és vadászati lehetőségei a legjobbak közé tartoznak. Az ország területén belül a Dél-Dunántúli régió szintén jelentős összefüggő vad élőhellyel büszkélkedhet.

A lovaglás szerelmeseinek lehetőségük van lovas túrákra, sétakocsikázásra, a kezdők pedig futószáron lovagolva ismerkedhetnek meg a lovaglás tudományával a közeli Lapapusztán.

A kastély környezete lehetővé teszi teniszpálya és gyakorló golfpálya kiépítését. A kastély klubszobáiban biliárd és kártyajáték kerül kialakításra. A rendezvényterem nagyobb összejövetelek, események színhelyéül szolgál a jövőben. A melléképületben fürdő és szauna segíti majd a pihenést. A környék szépsége kerékpáros és gyalogtúrák helyszínéül szolgál.